A membrán anyag, amelyet a 50 mm -es tweeter Kritikus szerepet játszik mind az átmeneti válasz, mind a harmonikus torzítási szintek meghatározásában, különösen a 10 kHz feletti frekvenciatartományban. Ez a két szempont központi szerepet játszik a tweeter akusztikus teljesítményében, különösen akkor, ha a magas frekvenciájú régiókban pontos és természetes hang reprodukcióját célozza.
Először, a tranziens reakciót illeti, ez arra utal, hogy a membrán milyen gyorsan és pontosan képes reagálni a bemeneti jel hirtelen változására. A nagyfrekvenciás szaporodás esetén a sebesség és az irányítás elengedhetetlen. A könnyű anyagok, például a selyem, a mylar és a titán általában kiváló átmeneti teljesítményt nyújtanak, mivel lehetővé teszik a membrán mozgását minimális tehetetlenséggel. Ennek eredményeként éles és gyors választ ad a zenei támadásokra, hozzájárulva a hangszerek, például a cintányérok, a fuvolák és a húrok és ének felső harmonikájához. Az anyag belső csillapítása ugyanakkor befolyásolja azt is, hogy mennyire képes elnyomni a nem kívánt rezonanciákat vagy csengetést. Például a selyem membránok ismertek sima és természetes hangjukról, mivel az anyagnak magas a belső csillapítás, ami elősegíti a szakadási módok ellenőrzését és a túllépés csökkentését. Másrészt a merev fém membránok, például az alumínium vagy a titán gyorsabb választ adhatnak, de gyakran további csillapítási intézkedéseket igényelhetnek a rezonancia csúcsok által okozott keménység vagy fémszínek megelőzése érdekében.
Másodszor, a 10 kHz feletti harmonikus torzulás szempontjából a membrán viselkedése nagyfrekvenciás rezgés alatt kulcsfontosságú tényező. A harmonikus torzulás akkor merül fel, amikor a membrán nem mozog tökéletesen lineáris módon a bemeneti jelhez képest. Ez megtörténhet a hajlítás, az egyenetlen merevség vagy az anyagi deformáció miatt magas frekvenciákon. A fém membránok általában merevebbek, ami lehetővé teszi számukra, hogy dugattyúk maradjanak szélesebb frekvenciatartományban. Ha azonban elérik a mechanikai határértékeket, hajlamosak éles felbomlási módokat mutatni, amelyek magas szintű torzulást és kellemetlen tárgyakat vezethetnek be a hangban. Ezek a rezonanciák gyakran csúcsokként nyilvánulnak meg a frekvenciaválaszban, és befolyásolhatják az audio lejátszás tisztaságát és részleteit.
A szövet membránok, például a selyem vagy a kezelt textil anyagok általában kevesebb éles rezonanciát és simább torzítási profilt mutatnak. Ez teszi őket népszerű választássá a stúdiómonitorokban és a nagy hűségű otthoni audiorendszerekben, ahol a természetes tonális egyensúly kívánatosabb, mint az abszolút maximális részletek. A kompromisszum azonban az, hogy nem tudnak kiterjedni az ultrahangtartományba, és általános érzékenységük kissé alacsonyabb lehet.
Egyes gyártók olyan egzotikus anyagokat használnak, mint a berillium, amely ötvözi a szélsőséges merevséget, az alacsony tömeget és a jó csillapító tulajdonságokat. A berillium-tweeterek ismertek ultragyors válaszukról és kivételesen alacsony torzításukról, még 20 kHz-nél is. A berillium feldolgozásának költségei és nehézségei azonban leginkább a csúcsminőségű audiofil vagy szakmai alkalmazásokhoz alkalmassá teszik. Más modern megközelítések közé tartoznak a kompozit anyagok, például a szénszál vagy a kerámia bevonatú textil, amelyek megkísérelik kombinálni mind a szövet, mind a fém membránok jótékony tulajdonságait. Ezeket az anyagokat úgy tervezték, hogy elnyomják a rezonanciákat, miközben fenntartják a kiváló sebességet és a vezérlést.